Igen, ez a legfontosabb kérdés. Csak a saját időnket pazaroljuk ha ennek eldöntése előtt kezdjük el hirdetni ingatlanunkat. Ha feladjuk a hirdetést horrorisztikusan magas áron még azelőtt hogy gondolatban véglegesen megszabadultunk volna az ingatlanunktól, szinte biztos hogy rosszul jövünk ki belőle, még akkor is rossz érzéseink lesznek az eladás után ha esetleg valami extramák folytán sikerült a piaci ár felett megválnunk tőle. A helyes (általam és sok felebarátom által helyesnek tartott) módszer a következő: Először jelenjen meg az igény. Én pl. most egy egyszobás lakásban lakom barátnőmmel és nem férnek el a ruháink, szekrénynek pedig több hely nincs. Nagyobb lakás kell, no. Ez már egy jó ok. Nos, itt el kell kezdenünk gondolkodni, 6-10 éves távlatban, méghozzá. Számolni kell azzal hogy jelenlegi ingatlanunk eladása el fog tartani egy darabig (nyugodtan számolhatunk 6-12 hónapot a piac ciklikussága és a sürgető tényezők hiánya miatt. (Esetlegesen magasabb árat tudunk elérni? Tulajdonosként én is így kezdem az értékesítést.)) Hozzá kell számolni hogy ha új ingatlant vásárolunk, nem olyat szeretnénk ami csak további 1-2 évig szolgál ki minket, tíz évre előregondolkodva pedig kalkulálni kell azokkal a változásokkal is, amivel eddig nem (házasság, gyerekek, stb.) Tehát tudjuk hogy mink van és tisztázzuk hogy mit szeretnénk. Persze ez csak egy ok, lehet más is.

A lakás mérete lehet (mint az én esetemben) túl kicsi, lehet túl nagy (költséges fenntartani), lehet hogy jobb környékre szeretnénk költözni, lehet hogy megszorultunk anyagilag, lehet hogy mackósajt. Bármi lehet, de első lépésben tisztázzuk hogy miért akarjuk eladni az ingatlant.

Tudjuk hogy miért, nézzük meg hogy várhatóan mennyiért. Próbáljunk meg őszinték lenni az ármeghatározásnál, és ne feledjük, ez csak egy körül-belül meghatározás. Vonjunk le belőle 10%-ot és számoljunk azzal. Inkább érjen kellemes meglepetés. És már kezdhetünk is hirdetni?

NEM! Az egyik legfontosabb lépés következik. Gondoljuk át hogy mit szeretnénk a befolyó pénzzel kezdeni. Az esetek többségében ez egy másik lakóingatlanra lesz fordítva. Nyugodtan vegyük igénybe "ingatlanos" segítségét hogy felmérjük, mennyiért vásárolhatunk nekünk megfelelő lakást. Lehet hogy a jelenlegi lakásunk árát is segít pontosítani. Aztán üljünk le és gondoljuk át. Van két számunk. Az egyik, hogy várhatóan mennyit kapunk jelenlegi ingatlanunkért. A másik hogy várhatóan mennyiért tudunk majd vásárolni. (A második számhoz némi költőpénzt tegyünk hozzá ügyvédre, költözésre, festésre, esetleges új bútorokra, stb. Az ingatlanárakhoz képest kis összegek de együtt akár az 1 MFt-ot is elérik)

És itt hagyjunk magunknak pár napot. Nézegessük az interneten eladó lakásokat, gondoljuk át és beszéljük át hogy jó megoldás-e (egyáltalán: megoldás-e) az ingatlan eladása. Ha viszont igen, ne habozzunk. Köszönjünk el tőle, csomagoljuk el a ritkán használt dolgokat, egy látszat költözködéssel kezdjünk el lélekben elszakadni az ingatlantól.  Ez különösen azoknak fontos akik hosszú ideje élnek ugyanott, esetleg ott nőttek fel, ott vesztettek el ezt-azt, ott született gyerekük, bármi ami fontos az életben ott történt velük. Nem tesz jót nekünk ha az első komoly vevőnél éljük át a sokkot amit az emlékek helyszínétől való megválás okoz. Mondjuk az ártárgyaláson. És mondjuk emiatt veszítünk el egy jó vevőt.

Összefoglalva: Legyen egy ok és legyen egy teljesíthető cél. Ha ezek megvannak, kezdjük el ingatlanunkat akként kezelni ami: portfóliónk egy része. Még ha a legértékesebb is. Gondolom senki sem kötődik azokhoz a MOL részvényeihez amiket épp akkor birtokolt mikor megismerkedett a feleségével. Ha el akarjuk adni ingatlanunkat, jó ha ugyanerre a szintre jutunk el tudatilag: Ez csak péz.